Zárt térben dolgozni különös odafigyelést igényel, főleg akkor, ha a levegő összetétele nem garantálja önmagában a biztonságot. Akár egy csatornáról, egy szennyvíztárolóról, egy silóról vagy egy kazántérről van szó, ezek a helyiségek közös jellemzője, hogy emberi belépésre csak fokozott figyelem és a szabályok betartása mellett alkalmasak. Mivel a belépési és kilépési lehetőségek korlátozottak, egy rossz döntés, egy figyelmen kívül hagyott gázkoncentráció akár végzetes is lehet. Ezért a légkör állapotának folyamatos ellenőrzése nemcsak ajánlott, hanem elengedhetetlen.
Mikor számít egy tér zárt térnek?
Hazai munkavédelmi irányelvek is meghatározzák, hogy milyen helyiségek minősülnek zárt térnek. Ezek általában olyan helyek, amelyek:
- nem alkalmasak állandó tartózkodásra,
- nehezen megközelíthetők vagy korlátozott a kijutás lehetősége,
- és fennáll a veszélye annak, hogy valamilyen gáz vagy egyéb anyag belélegezve, vagy fizikai jelenlétével veszélyt jelent.
Ide tartozhatnak a pincék, tárolótartályok, szennyvízgyűjtők, technológiai berendezések belső terei, vagy akár a föld alatti közműalagutak is. Ezekre külön engedély is szükséges lehet, főleg akkor, ha robbanásveszélyes gázok, fulladást okozó anyagok vagy beszűkült szerkezeti kialakítás jellemzi őket.
Nem elég csak mérni, tudni is kell használni az eszközöket
A gázérzékelő berendezések megléte önmagában még nem garantálja a biztonságot. A dolgozóknak meg kell tanulniuk azokat helyesen használni, értelmezni a leolvasott adatokat, és felismerni, ha veszély fenyeget. Például nem mindenki van tisztában azzal, hogy nemcsak a mérgező gázok vagy a szén-monoxid veszélyes, hanem a túl kevés vagy épp túl sok oxigén is. Az oxigénhiány éppúgy fulladást okozhat, mint egy mérgező anyag, míg a túltelítettség robbanásveszélyes helyzetet teremthet.
A képzés során célszerű megismertetni a különféle szenzortípusokat – például a katalitikus, elektrokémiai vagy infravörös érzékelőket –, mert nem mindegy, melyik zárt térhez melyik műszer a legmegfelelőbb. A helyes használat mellett a rendszeres karbantartás is kulcsfontosságú, különösen akkor, ha automatizált dokkoló- és kalibráló rendszert is használunk.
Belépés előtt a légköri vizsgálat kötelező
A munkavállaló csak akkor léphet be egy – az előbbiekben meghatározott – zárt térbe, ha a légkör előzetes vizsgálata három lépésben megtörtént: először az oxigénszintet, majd a gyúlékony gázok jelenlétét, végül a mérgező légszennyezőket kell ellenőrizni. És még ez sem elegendő: a légkört ezután is folyamatosan monitorozni kell, mert a biztonságosnak tűnő állapot bármikor megváltozhat.
Amennyiben veszélyes légkört észlelünk, tilos belépni, vagy ha már bent tartózkodik valaki, azonnal ki kell jönnie. Ilyenkor mesterséges szellőztetést kell alkalmazni, és csak akkor lehet újra belépni, ha a levegő már ismét teljesen biztonságos, és ezt újabb méréssel kell igazolni. Gázérzékelő, oxigénmérő berendezések az www.legzesvedobolt.hu oldalon elérhetők.
Automatizált rendszerek előnyei
Egy modern dokkolórendszer ma már nemcsak a műszerek töltését oldja meg. Ezek az eszközök képesek automatikus kalibrálásra, tesztelésre, és rögzítik a mérési és karbantartási adatokat, így könnyen visszakereshető, ha bármi történik. Emellett figyelmeztetnek, ha például közeledik a következő kalibrálás ideje, vagy ha egy érzékelő már nem működik megfelelően.
Ezek alapján mitől lesz igazán biztonságos egy zárt tér?
A válasz összetett. Nemcsak a berendezések meglétén, hanem azok szakszerű használatán, rendszeres karbantartásán és a dolgozók képzésén múlik. A gázérzékelő eszközök nem csodafegyverek, de megfelelően alkalmazva életet menthetnek. Éppen ezért egy felelősségteljes munkáltató nem spórol sem a technológián, sem a tudás átadásán.
A zárt tér tehát nem csak a fizikai határokat jelenti, hanem azt a felelősségi zónát is, ahol minden egyes belépés előtt meg kell győződnünk arról, hogy odabent minden rendben van.