A város ma már nem a nagy teherautóknak lett kitalálva. Behajtási korlátozások, zajterhelési szabályok, szűk parkolóhelyek, időablakos kiszállítások – mind azokat a fuvarozókat és szolgáltatókat hozzák helyzetbe, akik rugalmas, kis méretű, csendes járművekkel dolgoznak. Ha éttermeket látsz el, kisebb bolthálózatnak szállítasz, szervizcsapatokat mozgatnál vagy webshopos kiszállításokkal foglalkozol, biztosan tapasztaltad már, hogy a „majd beverekedem magam a belvárosba” szemlélet 2025-ben egyszerűen nem működik. Ilyenkor jön képbe a kifejezetten városra optimalizált, halk és olcsón üzemeltethető flotta – és azon belül is egy olyan járgány, mint az elektromos kisteherautó.
Városi felhasználásra más matek kell
A legtöbb vállalkozás ösztönösen a nagyobb jármű felé mozdul: „legyen benne tartalék”. Csakhogy a városi fuvar ennél sokkal finomabb műfaj. Az útvonalak rövidek, sok a megállás, a rakodás több időt visz el, mint maga a közlekedés, és a parkolás is nehezebb. Nem az a cél, hogy egyszerre vidd ki az egész heti árut, hanem hogy ma minden cím megkapja, amit rendelt, és mindezt úgy, hogy közben nem gyűjtesz be panaszkodó szomszédokat és plusz bírságokat. A kisebb jármű ilyenkor előny: könnyebb vele helyet találni, nem foglal el egy teljes sávot, és nem kell minden leszállításnál félni, hogy beszorulsz.
A teljes birtoklási költség mutatja meg az igazságot
Ha csak az árcédulát nézed, könnyű azt mondani, hogy „a villany drágább”. De egy gazdasági magazinban is érvényes szabály: a teljes birtoklási költséget kell nézni. Ebben benne van az energia (üzemanyag vagy villamos energia), a karbantartás, a biztosítás, az esetleges városi kedvezmények, a szervizciklusok és az, hogy mennyire lehet előre tervezni. Városi használatnál az elektromos üzem nagy előnye, hogy telephelyi, éjszakai töltéssel simán kiszolgálható egy nappali, 80–120 km-es fuvarozási kör. Ilyenkor nem kell minden nap publikus töltőt vadászni, nem kell kiszámíthatatlan árakhoz alkalmazkodni, és eltűnnek az olajcserék, szűrők, klasszikus dízelgondok.
A karbantartási költség is laposabb görbét ad: kevesebb mozgó alkatrész, egyszerűbb hajtáslánc, kevesebb váratlan leállás. Ha ezt három évre előre felrajzolod, és melléteszed a dízel kisautódat, már nem is biztos, hogy az a „drágább”.
Csend, ami több idősávot ad
A városlakók és a belvárosi vállalkozások a csendes kiszállítást szeretik. Nem véletlen, hogy egyre több helyen csak reggel vagy csak este lehet árut vinni – és akkor is kulturáltan. Egy halk, kis méretű járművel bevállalhatóak ezek az idősávok, mert nem zúg, nem pöfög, nem tartja fel a fél utcát tolatással. Ez közvetlenül pénz: több időpontban tudsz dolgozni, nem tolódik át minden szállítás a délelőtti csúcsba, és kisebb az esélye annak, hogy a címzett azt mondja: „most nem jó, jöjj vissza”.
Ennek reputációs értéke is van. Ha a szállítójárművedre ráírhatod, hogy környezetkímélő kiszállítás, vagy egyszerűen csak kommunikálod, hogy halk, városbarát flottával dolgozol, az egyre több pályázatnál és beszállítói kérdőívnél pozitívumként jelenik meg.
Belső raktér: a rend hozza a sebességet
A kisebb jármű egyik kritikája, hogy „nem fér bele minden”. Ez igaz is lehet, ha a raktér csak egy üres doboz. De ha rekeszeket, polcokat, rögzítőpántokat használsz, és a köröket úgy szervezed, hogy a címek sorrendjében pakolsz, akkor a kisebb kapacitás nem jelent hátrányt. Sőt: gyorsabb lesz a lerakás, mert a sofőr tudja, mit honnan kell kivenni. A kevesebb keresgélés kevesebb perces megállást jelent, ez pedig napi 10–15 cím esetén már jól mérhető különbség.
Gazdasági szempontból ez azért fontos, mert így ugyanazzal a járművel több címet tudsz kiszolgálni, ami javítja a jármű kihasználtságát. A „kicsi haszonjármű” tehát nem azt jelenti, hogy kevesebb bevételt hoz, hanem azt, hogy sűrűbben fordul, és jobban illeszkedik a városi környezethez.
Sofőrélmény, kevesebb kárköltség
A városi fuvarozásban a sofőr fáradtsága tényleges költségtényező. A sok megállás, indulás, szűk manőver az idegeket terheli. Egy kompakt, jó kilátású, könnyen vezethető jármű alacsony zajjal azt eredményezi, hogy a sofőr kevésbé fárad, jobban figyel, és kevesebb apró kárt okoz. Ez az, amit ritkán írnak bele a számokba, pedig számít: kevesebb sérült lökhárító, kevesebb oldalfal-koccanás, kevesebb járdaszegélynek húzás. Ezek mind lassan, de biztosan eszik a profitot – ha viszont jobb a kezelhetőség, ezek a tételek lejjebb mennek.
Mit érdemes előre átgondolni?
Mielőtt belefogsz a flotta részleges vagy teljes „zöldítésébe”, hasznos végigvenni néhány kérdést:
-
Tudsz-e a telephelyen éjszakai töltést biztosítani?
-
A napi átlagos útvonalad belefér-e egyetlen töltésbe?
-
A címzettek környezetében van-e olyan korlátozás, amit egy csendes, kis méretű járművel meg tudsz kerülni?
-
A csomagolásodat és raktér kialakításodat át tudod-e alakítani cím szerinti kiszolgálásra?
-
Van-e olyan ügyfél, akinek már ma eladható, hogy csökkentett zaj- és kibocsátási terheléssel szolgálod ki?
Ha ezekre több igen a válasz, mint nem, akkor az irány jó, és az átállás nem csak környezetvédelmi szempontból lesz vállalható, hanem pénzügyileg is.
Rövid működési szempontrendszer
A városi fuvar akkor működik jól, ha
-
a jármű befér oda, ahová mennie kell;
-
a rakodás gyors, mert a raktér logikus;
-
az üzemeltetés költsége előre látható;
-
a sofőr nem fárad el túl gyorsan;
-
a környezet nem panaszkodik a zajra és a méretre.
Ha ezt a néhány pontot tartod, a „kicsi haszonjármű” nem kompromisszum lesz, hanem az a megoldás, amivel a városiasodó környezetben is nyereséges tud maradni a szállítás.
Fotó: freepik